Bár ezt a másik blogba kéne, de ideírom, hogy új tartalmat nyert a "nem tudok mit felvenni" kifejezés. A hétvégén legalább egy méretet növekedtem (és ennek nem sok köze van a táplálkozásomhoz), úgyhogy már a cipőválasztás is nehézségeket okoz. Ma reggel egészen komolyan elgondolkodtam, hogy melegítőnadrágban, macis papucsban és G. egyik pólójában jövök dolgozni, de azért győzött bennem a nő*, és 15 perc alatt belepasszíroztam a dagadt altestemet egy fosbarna** kölcsönnadrágba, hogy a következő akadály leküzdésén gondolkodhassak: milyen felsőrész alkalmas arra, hogy testemet óvja a zord reggeli időjárástól, és hát mit mondjak, nincs sok ilyen.

* Azt akkor nem is mesélem, hogy a reggeli hajmosást szárazsamponnal végeztem, amiről csak az indulás előtti másodpercekben derült ki számomra, hogy fehér bevonatot képez a hajkoronám bizonyos részein.

** Gyűlölöm a barna ruhákat, ráadásul annyira jól állnak a földszínek, hogy legutóbb, mikor ez volt rajtam (egy zöld csíkos felsővel), a főnököm haza akart küldeni pihenni, mert nagyon szarul nézek ki, biztosan beteg vagyok.