Nohát, most éppen 14 évvel érzem magam fiatalabbnak: bekávézva ülök a tételeim, beadandóim határidős munkám fölött és koffeintől kerek szemekkel számolgatom, hogy hány órám van még a feladatokra. Pont mint főiskolás koromban. Csak akkor kevesebb dolog vonta el a figyelmemet (de az kétségtelenül prímán), mert akkor még internetezni könyvtárakba és számítógépes termekbe jártunk, ahol sorba kellett állni a hangosan kercegő gépekért.

Persze ha időben nekiálltam volna, akkor most nem ez lenne, de hát a világ nem fordul ki a négy sarkából és én sem kezdek neki időben a feladataimnak. Egyébként januárban vállaltam be, mentségemre szóljon, hogy egész jó pénz és nem agysebészet, és akkor a terheshormonjaim miatt felfutó ágban voltam. Jó ötletnek tűnt, na.