Szóval a szekrény félig összeszerelve hever a földön a másik szobában, úgyhogy szerintem a fiúm hajnalban feltétlenül és kötelességszerűen* fog átesni rajta, amint kikóvályog az erkélyre dohányzás céljából, de most nem tudom figyelmeztetni rá, mert épp tök empatikusan** alszik az ágyrészemen.

* Bár nem olyan béna, mint én, de egy ilyen helyzetet nem fog kihagyni.

** Én még dolgozom, ő meg jófejségből nem akart elaludni már kilenckor.