Egyrészt nagyon adaptív vagyok és probléma nélkül bezárom a vécéajtót, mielőtt letolom a nadrágom (personal goals for work 1.), másrészt kevésbé vagyok antiszociális, és nem a gépem előtt meghúzódva ebédelek, hanem felmegyek a közös konyhába (pgfw 2.), bár ezen még van mit dolgozni, mert igyekszem akkor menni, mikor a többség már biztosan megebédelt.

Aztán meg végtelen számú beszélgetést folytattam (és a szabadságok miatt még nem is találkoztam mindenkivel) 1. a jelenlegi lakhelyemről 2. az ingatlanpiaci helyzetről 3. A Falu, Ahol Élek és a Város, Ahol Dolgozom közötti távolság (kb 12 km) megtételéről 4. a Város, Ahol Dolgozom közúti állapotáról (ennél a témánál én csak hümmögni szoktam) 5. az építőipar sajátosságairól 6. a gyerekem elhelyezését illetően* 7. leendő óvodai ellátásáról.

* Oké, az elmúlt három évben az interakcióim 97%-ban a gyerekem is szerepelt, de azért túlzásnak érzem a megrökönyödést; ha éppen gyerek nélkül látnak, egyből afelől érdeklődnek, hogy éppen ki vigyáz rá.