Szóval most ülök a szoba közepén* és azt latolgatom, hogy a lyukassá válás folyamatának mely pontját jelöljem ki választóvonalnak, így megszabadulva zoknikészletem jelentékeny részétől.

* Szerelmi életem lendületes változása miatt nemsokára hivatalosan is várost váltok, így esedékessé vált egy selejtezés, félek, hogy a fiúm nem fogad be az összes kacatommal együtt. Például költözéskor megáll az M7-en és kidobál néhány zacskót, esetleg a csomagtartó helyett a kukába pakol majd, amíg nem figyelek. A zoknijaim miatt még így is pirulni fogok, mert ő csak a decens, fekete példányokat ismeri, a csodás színes, csíkos, mintásak létezéséről sejtése sincs és már a rénszarvasos sízoknimra is felhúzta a szemöldökét reggel (éreztem, hogy egy pillanatra elhidegült), pedig azt direkt az erkélyen kávézáshoz vittem magammal, mert azért hűvösek a hajnalok, na.